Az Ekonom által készített, részben big data kutatáson alapuló jelentés szerint Szerbia e-kereskedelmi teljesítménye 2021-ben megközelítette a 530 millió eurót.
Ez a bevételtömeg jelentős lemaradást mutat a régió egyéb szereplőivel szemben – Magyarország online kereskedelme ennek mintegy hat és félszerese. Ugyanakkor a viszonylagos elmaradás a régiós terjeszkedés feltételeit termetheti meg számos tőkeerős webáruház számára.
Az Ekonom kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2021-es növekedési ütem elérte a 40%-ot; 2020-ban a szerb online piac összesített teljesítménye csupán 378 millió euróra rúgott, 2021-ben azonban 530 millió eurós teljesítményről beszélhettünk. Vagyis kimondható, hogy a szerb e-kereskedelem növekedési üteme gyorsabb volt a magyarországinál (40% vs. 32%).
Tényszerűen megállapítható, hogy az alacsony bázis segíti a dinamikus növekedést Szerbia esetében, ugyanakkor érdemes látni azokat a mutatókat, amelyek a jövőbeli növekedés motorját szolgáltathatják.
Szerbia lakossága mintegy 6,9 millió fő, az aktív vásárlói bázis azonban nem haladja meg a 2 millió 360 ezer főt. Noha ez az érték alacsonynak tűnhet, a Balkán viszonylatában az interneteléréssel rendelkező szerbiai felhasználók aránya nem lóg ki a sorból.
A jelentés rámutat arra, hogy a szerb internetes vásárlók átlagos költése 44 euró; ez mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb a magyarországinál, az árfolyamváltozások és inflációs adatok miatt nem beszélhetünk tényszerű összehasonlításról.
A két ország közötti számottevő – hat és félszeres – különbséget elsősorban a vásárlási gyakoriság közötti különbség szolgáltatja. Míg a magyar online vásárló évente átlagosan 18 tranzakciót bonyolít, addig a szerb csupán 5,1-et.
A jelentés szerint a szerb lakosság műszaki cikkeket, ruházati és divattermékeket, számítástechnikai eszközöket, sportfelszereléseket, játékokat és FMCG termékeket vásárol a legszívesebben. Ezek sorrendje jellemzően a nemzetközi trendeket tükrözi.
Adódik a kérdés, milyen okokra vezethető vissza a szerb e-kereskedelem viszonylagos lemaradása, illetve milyen növekedési potenciállal rendelkezik a szektor?
Az elektronikus fizetések rendkívül alacsony aránya – csupán a fizetéskor történő bankkártyás tranzakciók aránya meghatározó – arra enged következtetni, hogy a webáruházak megoldásai és a lakosság bizalma még erősen javításra szorul. Általános problémát jelent a logisztikai szolgáltatások alacsony színvonala, illetve az automata átvevőpontok alapvető hiánya. Zárszóként elmondható, hogy a szerb e-kereskedelem az út elején jár, ami komoly növekedési potenciált tartogat számára. Kérdés, hogy a magyar tulajdonú webáruházak kívánnak-e élni a déli piacnyitás lehetőségével.
