Kijelenthetjük, aludni mindenki szeret. De vajon hogyan is működik ez a folyamat? Az alvás egy természetes pihenőállapot, amely során a külső ingerekre való reakciók csökkennek, a sejtosztódás üteme fokozódik. Az alvásigényünk a kor előrehaladtával egyre csökken, míg a tizenévesek alvásigénye 9 óra, a felnőtteké 7-9 óra.
Minél több ideig maradunk ébren, annál erősebb lesz az álmosságérzetünk, amit részben az adenozin nevű hormon mennyiségének a növekedése okoz, de természetesen a biológiai ritmusunk is szerepet játszik az elalvás idejében. Például, aki éjszakai műszakban dolgozik, teljesen más ritmust követ alvás terén is, vagy a diákok vizsgaidőszak idején, akik éjjeleket is tanulással töltik.
Fázisok
Az alváskutatók több fázisra osztották a folyamatot, mégpedig több szempont figyelembevételével. Figyelik a szem körüli izmok és végtagok mozgását, a szívritmust, továbbá a légzés mélységét.
Az első fázisban az izmok még az éber állapothoz hasonlóan működnek, azonban a légzésszám, és a szívritmus már csökken, ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok, ezt nevezzük NREM fázisnak.
A második szakaszban – amit az ilyenkor lejátszódó gyors szemmozgás miatt Rapid Eye Movement (REM) névvel is illetnek- már gyorsabb a légzés, és nem olyan mély. Általában az álmaink is ebben a szakaszban születnek. A fázisok kötött sorrendben követik egymást alvás során, konkrétan négy NREM, és egy REM fázis különíthető el egymástól.
Agyhullámaink is változnak, miközben mi alszunk. Négyféle agyhullám létezik, az ébrenlét idején aktív állapotot jellemző béta hullámok; nyugodtabb, ellazultabb állapotban az alfa hullámok; könnyű alvás során a téta hullámok; majd mély alvásnál a delta hullámok.
Alvászavarok
Az alvászavarok általában valamilyen testi, vagy pszichés problémához köthetőek. A leggyakoribb alvásprobléma az inszomnia, vagy álmatlanság. Ennek sokféle oka lehet, például élettani (ezen belül a leggyakoribb az öregedés folyamata), pszichés, pszichiátriai, vagy gyógyszerekkel, drogokkal kapcsolatos okok. Persze sokféle alvászavar létezik például narkolepszia, amely során hirtelen alváskésztetés tör fel napközben. Ennek a hátterében genetikai okokat véltek felfedezni.
A paraszomniák is ide tartoznak, ezen belül is létezik például lidérces álom, alvajárás, vagy alvási rémület. Fontos megemlíteni, hogy ha alvászavar lép fel, és több hetes időszakot követően is fennáll, mindenképpen ajánlott orvoshoz, pszichológushoz fordulni.
Az altatószer használata hosszú távon inkább káros, mint hasznos dolog, és természetes úton is segíthetünk a problémán. Például a rendszeres testmozgással, amely lefáraszt fizikailag, megfelelő környezet kialakításával, kényelmes ággyal. Ajánlatos minden nap 10 óra előtt lefeküdni, lehetőleg mindig hasonló időpontban, és érdemes megfelelő minőségű fekvőhelyet biztosítani önmagunk számára.
Azt hiszem, érdemes minél többet megtennünk azért, hogy ne csak a nappalaink, hanem az éjszakáink is számunkra a legmegfelelőbben teljenek, hisz kevés dolog jobb annál, mint kipihenve, és kisimulva kezdeni egy újabb napot.
Forrás: almamag.hu, Kóczán Anna
